Saga POV

Reggel kicsit k�b�n kelek fel, de azt�n hamar elk�sz�l�k, �s indulok a suliba. Persze, �tk�zben el kell gondolkoznom, hogy akkor itt most merre is? De azt�n siker�l eljutnom a suliba; kicsit furcsa ez �gy, hogy m�shonnan kell j�rnom, �s m�shova kell hazamennem.

Lassan az�rt be�rek, �s mikor bej�n a tan�r az �r�ra, egyb�l azzal kezdi, hogy a kir�ndul�sr�l kezd besz�lni. Ide megy�nk, oda megy�nk, ezt csin�ljuk, azt csin�ljuk… Sz�ll�s egy iskola koll�gium�ban lesz, de igaz�b�l m�r nem �rdekel az eg�sz. V�g�l is, csak Tora miatt akartam menni, de most haragszom r�. Nincs is kedvem hozz�. Sz�netben kimegyek cigizni, a fal mell� telepedek, �s csak b�mulok magam el� egy ideig, majd valaki mell�m v�g�dik, �gy felfigyelek r�.
- Hiroto? – n�zek r� �rdekl�dve, mik�zben egy cigit vesz el� a zseb�b�l.
- Die nagyon oda van az�rt a sr�c�rt… - jegyzi meg, majd meggy�jtja cigij�t.
- Hm? – n�zek r� k�rd�n, mire fej�vel az el�tt�nk �lldog�l� kis p�rosra b�k. Majdnem f�lre nyelek, mikor megl�tom, hogy hogyan sm�rolnak azok ketten. Ez a Ruki nem semmi �m… Egyszerre r�hajt Die �s Aoi is, � meg egyiknek sem mond nemet. Nem semmi, komolyan! Azonnal k�rbe is n�zek, �s nem messze t�l�nk meg is pillantom Aoit Reit�val. L�tszik rajta, hogy ideges, amit… meg is �rtek. Tor�ra gondolok, hogy vajon most mit csin�l, merre lehet, �s… mikor keres meg? Csak leesik neki, hogy haragszom r�, nem?
- Hiroto… Tora merre van? – k�rdem, mire r�m pillant.
- Els� �r�ra nem j�tt be… szerintem nem sok�ra �rkezik – mondja, mire s�hajtok egy nagyot. N�luk szok�s l�gni?
- �rtem… k�szi – nyomom el a csikket, majd intek a kis bar�tomnak, �s visszamegyek az oszt�lyomba. Ha Tora ma nem keres meg, akkor m�g jobban haragudni fogok. Nem mondom, hogy ha idej�n, �s beny�g egy bocsit, m�r ha ezt megteszi, akkor nem fogok r� haragudni, de na…
 

A k�vetkez� �ra ut�n, mikor kimegy a tan�r, valaki beront egyb�l az oszt�lyba, �s a sz�szit od�bb l�kve, mell�m v�g�dik. Tora...
- Haragszol? – k�rdi azonnal, mire elkezdem pakolni a cuccaim.
- Szerinted? – k�rdem t�le kicsit flegm�n
- Ne m�r… Csak… f�lt�keny vagyok, meg�rthetn�d – mondja, mire felvonom szem�ld�k�m. Lemond�an s�hajtok, �s a cuccaim �sszeszedve kim�szom mell�le. Az udvarra megyek, ahol r� is gy�jtok egyb�l. Mekkora egy idi�ta. Meg�rthetn�m, mi? Persze, hisz t�k �rthet�, hogy megvert… pf… r�hejes.
- Na, Taka-chan, ne durcizz – j�n ut�nam. Karomn�l fogva ford�t mag�hoz, mire d�h�sen n�zek r�.
- Te megbocs�tan�d a p�rodnak, hogy meg�t? M�g ha csak egyszer, egy kisebb pofont adn�l, eln�zn�m. De hogy ah�nyszor bajod van valamivel, ez m�r sok. Elegem volt! – mondom kiss� hangosan.
- J�… ne haragudj – engedi el kezem, majd derekamra sim�tja azt, �s mag�hoz h�z. – Nem b�rom elviselni, ha m�s is hozz�d �r – b�jtatja arc�t nyakamba, mire s�hajtok egy nagyot.
- �s azt hiszed, ennyivel el van int�zve? – k�rdem durcisan, mire elhajol t�lem.
- H�t… nincs? – k�rdi nagy szemekkel, mire megint csak s�hajtok egyet. Ez az ember menthetetlen…
- Nincs! – h�zom fel orrom, mire csak morcosan n�z r�m.
- Naa! – h�z k�zelebb mag�hoz, majd ajkaimra hajol, �s megcs�kol. Visszacs�kolok neki, �s tudom, hogy ezzel azt mutatom, hogy megbocs�tottam, de igaz�b�l m�g b�nt a dolog. Vajon v�ltozni fog ezek ut�n?

K�vetkez� �r�n, eg�sz fur�n �rzem magam. Valahogy… elkezd f�jni a fejem, �s elkezdek sz�d�lni, m�g �gy a padban �lve is. Hirtelen f�zni kezdek, �s n�ha m�g hom�lyosan is l�tok. Mi a fene van velem? – fogom meg fejem, �s veszek egy nagy leveg�t, de… nem v�ltozik.
- Takashi-kun, figyel? – k�rdi meg a tan�r, mire r� emelem tekintetem.
- Tan�rn�, rosszul �rzem magam. Kimehetn�k egy kicsit? – k�rdem, mire �sszevonja a szem�ld�k�t, �s k�zelebb j�n.
- T�nyleg s�padtnak t�nik, menjen ki egy kicsit – mondja, mire felkelek, de kicsit nehezen �rek ki a sz�d�l�s miatt.

Kint le�l�k a padra, �s csak leveg�z�m, de mivel semmi nem v�ltozik, visszamegyek a terembe, �s megk�rem a tan�rn�t, hogy hadd menjek haza. Meg is engedi, �s mondja Rukinak, hogy k�s�rjen el, aki csak engedelmesen b�lint, majd �sszeszedj�k a cuccaimat, �s indulunk.
 

- Megf�zt�l? – k�rdi, mikor m�r k�zeled�nk haza fele.
- Uhm… lehet – motyogom, mire elh�zza sz�j�t.
- Vigy�zz jobban magadra. H�, a m�ltkor nem erre j�tt�nk! – jegyzi meg, mire b�lintok.
- H�tv�g�n elk�lt�zt�nk… - s�hajtok nagyot, mire nagy szemeket mereszt r�m. – Any�m �sszej�tt valami pasival, �s �sszek�lt�ztek – mondok csak ennyit, mert egyel�re nem akarom elmondani, hogy Reita apj�r�l van sz�.

- �rtem… - ny�gi ki, majd bek�s�r, �s amin meglep�d�m, hogy nem is igaz�n akar elmenni, mert �gy k�vet, mintha musz�j lenne. K�rd�n n�zek r� h�tra, mire csak mosolyog egyet, azt�n a konyh�ba megy�nk. Le�l�k sz�kre, �s az asztalra fekszem, � meg elkezd te�t f�zni. Csak n�zek, hogy ez most mi? V�g�l is, csak azt k�rt�k t�le, hogy k�s�rjen el, nem azt, hogy vigy�zzon is r�m…
Hamarosan egy cs�sz�t tesz el�m, meg valami bogy�t. K�rd�n n�zek r�.
- Gy�gyszer a l�zra – mondja, mire csak pillogok kett�t. – �s gy�gytea. M�g j�, hogy volt gy�gyn�v�ny…
- Ruki… Ez… biztos, hogy j�? – k�rdem kicsit k�telkedve benne.
- K�telkedsz bennem? – konyulnak le ajkai, mire megr�zom a fejem, �s azonnal be is veszem a bogy�t, meg a te�t is pr�b�lom hamar meginni, de valami borzalmas �ze van. – Na, ne szenvedj annyit, idd meg, azt�n meg fek�dj le – mondja, mire megforgatom a szemeim. Mintha any�mat hallan�m…
- Ok�, mami – mondom, majd megiszom a l�tty�t, azt�n elk�sz�n�k t�le, �s a szob�mba menve �t�lt�z�m. Az arcomat megmosom a f�rd�be, le is mosom a sminkem, mert kicsit elkentem… Ezut�n pedig fogom magam, �s lefekszem aludni.

P�r �ra m�lva riadok fel, �s a gyomrom azonnal korogni kezd. Lassan l�pek ki az �gyamb�l, majd lecsoszogok a konyh�ba, k�zben pedig felt�nik, hogy nem sz�d�l�k, a l�t�som is sokkal jobb, �s a fejem sem f�j. De kicsit m�g most is f�zom. A konyh�ban keresek valami kaj�nak val�t, majd meg is eszem egy gyors meleg�t�s ut�n. Mikor v�gzek, a mosogat�ba teszem a t�ny�romat, �s egy poharat veszek el�, hogy igyak. Ekkor valaki akkor�t v�g a fenekemre, hogy m�g a v�r is bel�m fagy. �gy megijedtem… a poh�r kiesett a kezemb�l, a fenekem meg csak �gy sajog.

- H-h�lye barom! – d�rrenek r� Reit�ra. Mert h�t ki m�s is lehetett volna…?

- Te vagy nagyon ije… - akad meg, mire �sszeh�zom szem�ld�k�m. Az arcomat b�mulja, amin fogadn�k, hogy felt�nik neki Tora �t�snyoma.

- Hagyj b�k�n… – forduln�k el, de a pultnak szor�t �gy mozdulni sem b�rok.

- Ezt Tora tette? – k�rdi, mik�zben megtapogatja arcomat, ami h�la neki, elkezd nagyon f�jni.

- Au – szisszenek is fel, mire elh�zza kez�t arcomt�l. – Mondtam m�r… Hagyj b�k�n… - l�k�m el magamt�l, �s a szob�mba trappolok. Ism�t az �gyamba fekszem, �s a takar� al� kuporodva megint pr�b�lok aludni.

- Taka-chaaaaaaan – riadok fel �jdons�lt b�ty�m idi�ta hangj�ra, mire mormogni kezdek. Hamarosan �rzem, hogy r�ugrik az �gyamra, majd le is r�ntja r�lam a takar�t, de �n nem igaz�n vagyok j� kedvemben, mert nagyon is r�z a hideg, �s a fejem is f�j! M�r megint…

- Minden rendben? – k�rdi meglepetten, majd homlokomra teszi kez�t - Te l�zas vagy! – �llap�tja meg, mire megforgatom szemeim.

- Hagyj… - motyogom, �s pr�b�lom od�bb tolni az �gyon, de nem engedi, �s lefog.

- Taka-chan, te beteg vagy! – micsoda �szrev�tel…

- �s? Mit �rdekel ez t�ged…

- Nagyon is �rdekel!

- Reita… - lep�d�m meg. Arca most komoly, �s az �rint�se is gyeng�d. Tud ilyen lenni? Eddig mi�rt csak azt az idi�t�bb st�lus�b�l mutatott?

- Ne vitatkozz! – d�rren r�m, mire megijedek, �s �ssze is h�zom magam. – Ne mozdulj innen, mindj�rt j�v�k! – mondja, majd kiugrik mell�lem, �s elszalad valamerre.

Ahogy k�rte, meg sem moccanok, csak azon gondolkozom, hogy hirtelen mi�rt is lett ilyen velem.
Mikor visszaj�n, a takar�t r�m h�zza, eg�szen nyakamig betakar. Igaz�n aranyos ez t�le. Nem gondoltam volna, hogy van egy ilyen oldala is.

- Reita… - sz�lalok meg, mikor a l�zm�r�t veszi el�.

- Hm?

- Most mi�rt vagy velem ilyen? – k�rdem, m�g arc�t p�szt�zom szemeimmel, de mikor r�m pillant, �n les�t�m szemeim.

- Emeld fel a kezed… - motyogja, mire megteszem, amit k�rt, �s be is teszi a hely�re a l�zm�r�t. De zavar, hogy nem v�laszol, �gy meg is eml�tem neki, hogy tudni akarom a v�laszt.

- K�rdeztem valamit… - d�nny�g�m magam el�.

- Hozok vizet – mondja, majd kirohan. Csak nagy szemeket meresztek ut�na. Mi�rt nem v�laszol? Ez olyan ideges�t�!

Mikor vissza�r, egy poh�rral a kez�ben, azonnal k�ri is a l�zm�r�t. Kiveszem a h�nom al�l, �s a kez�be teszem, an�lk�l, hogy �n megn�zn�m…

- T�nyleg l�zad van… - �llap�tja meg, de nem mondok r� semmit. Kezembe adja a gy�gyszert, ami ma m�r a m�sodik lesz…

- Ezt vedd be, azt�n pihenj – mondja, majd be is veszem a bogy�t, �s a vizet is megiszom. Ezut�n mindent kivisz a szob�mb�l, �s vissza sem j�n, gondolom m�s dolga akadt. De mi�rt nem v�laszolt a k�rd�semre? Ahj, ez annyira ideges�t�.

Estefel� kelek fel, �s fel is h�vom Tor�t.
- Szia! - k�sz�n, amit beteg hangomon viszonzok. – Mi a baj? – k�rdi azonnal.

- Beteg vagyok… nem megyek holnap kir�ndulni – motyogom.
- Mi van? – k�rdi hirtelen kifakadva. Teh�t semmi nem v�ltozott. Ugyanolyan hirtelen harag�, mint volt, m�g ha r�lam is van sz�, m�g ha egy betegs�g miatt is hagyom ki a kir�ndul�st, � m�rges…

- Megf�ztam, holnap suliba sem megyek. Ma hazaj�ttem a harmadik �r�r�l, mert elkezdtem sz�d�lni, f�jt a fejem, l�zam is volt, �s most m�g a n�tha is betal�lt, sz�val elegem van, te meg csak d�h�ngj! – csapom le a telefont, ami p�r perc m�lva cs�r�gni is kezd.
- Ne haragudj, h�lye vagyok! – mondja, mire b�lintok, b�r �gysem l�tja.
- Az, egy idi�ta! – jelentem ki.
- Tudom… de rem�lem, hamar meggy�gyulsz – mondja, mire s�hajtok egy nagyot.
- �n is – d�nny�g�m.
- Most akkor menj pihenni, hogy mihamarabb kipihend magad. J� �jt, Taka-chan – mondja m�r kedvesebben, mire egy halv�ny mosoly k�szik arcomra.
- J� �jt… - teszem le a telefont, majd elmegyek f�rdeni. Nincs kedvem enni, �gy azt most kihagyom.

Mikor a szob�mba megyek, a t�r�lk�z�t a f�ldre v�gom, �s felveszek egy als�t. �pp venn�m fel a p�l�mat, mikor Reita benyit. Nagy szemeket meresztek r�, majd felkapom azt a p�l�t.

- Te mit csin�lsz itt?

- J�v�k meleg�teni – mondja, majd be is m�szik az �gyamba, amit csak kerek szemekkel k�vetek.

- Ezt nem gondolhatod komolyan…

- De, nagyon is komolyan gondolom, �gyhogy pattanj be ide – emeli fel a takar�t, �s ahogy arc�ra n�zek, igen is komoly. H�t ez… h�lye. Lassan az�rt bem�szom mell�, � meg h�tulr�l �t is �lel, amire csak b�mulok magam el�. Nem fogok hazudni magamnak. J�l esik a k�zels�ge. V�g�l is… �n erre v�gytam nem? Hogy Reita a k�zelemben legyen, �s � �leljen. Ok�, ott van Tora, szeretem, meg ilyenek, de elijeszt mag�t�l. Ha Reita �rezne valamit… �t v�lasztan�m… de csak sz�rakozik rajtam, �s… a testv�re leszek, ha anyu�k kapcsolata olyan komolly� v�lik. Ha �sszeh�zasodnak. Akkor pedig nem lehetnek ilyen �rz�seim ir�nta. De mit tegyek, hogy ez v�ltozzon? Nem tudok tenni ellene – hunyom le szemeim, �s a karjaiban alszok el.

Reggel �gy kelek, hogy �rzem, ki kell mennem pisilni. M�r nyomja a pocim… - pr�b�lom leszedni magamr�l Reita karjait, de valahogy nem ereszt.

- Hova akarsz menni? – k�rdi halkan, mire kicsit megijedek. De azt�n a mocorg�som abbamarad.

- V�c�re – d�nny�g�m.

- Ok� – mondja, majd elenged, �s �n meg kimegyek a mosd�ba, �s elv�gzem a dolgom. Am�gy az �llapotom nem lett jobb. A torkom f�j, a fejem �g, �s minden �ssze-vissza megy a szemeim el�tt. Sz�d�l�k.
Mikor a szob�ba megyek, majdnem el is d�l�k, de Reita karjai szorosan tartanak, amin kicsit meglep�d�m. Megfogott. T�nyleg vigy�z r�m…

- J�l vagy? – k�rdi, mikor az �gyba fektet. Furcsa �rz�s ker�t hatalm�ba, de ink�bb azzal foglalkozom, hogy � mi�rt nincs m�g suliba.

- J�l… - motyogom, mik�zben a takar�t magamra h�zom, azt�n meg is k�rdem t�le, amire olyan k�v�ncsi vagyok. – Neked nincs iskola?

- Nincs – vigyorog, mire csak egy apr�t s�hajtok.

- Mi�rt?

- Mert.

- De mi�rt vagy itthon? – �rdekl�d�m tov�bb, de ahogy l�tszik, sosem fogok t�le semmire sem v�laszt kapni.

- Ne k�rdezz m�r ennyit, ink�bb pihenj�l! – morran r�m, �n meg csak �sszeh�zom magam, �s nem sz�lok semmit. Most mi baja? � is ilyen hirtelen harag�?

- J�… - fordulok el a m�sik oldalra, mire mell�m �l.

- Iz�… Nem vagy �hes? Vagy szomjas?
- Nem.

- Majd m�g… j�v�k – mondja, majd ki is megy.

Lehet, hogy tegnap csak a f�radts�g miatt volt olyan, de ahogy kipihente mag�t, visszat�rt az igazi �nje, aki sokat vigyorog olyan idi�t�n, hirtelen harag�, �s bunk�. �s nem tud v�laszolni…

Hamarosan �gy kelek fel, hogy Reita megint itt van, �s a keze a fenekemen nyugszik. Erre f�jtatni kezdek, �s azonnal megpr�b�lok kiszabadulni kezei k�z�l. Hirtelen viszont belemarkol h�ts�mba, mire felny�g�k. Erre… nem sz�m�tottam.

- E-engedj el!

- Mondj egy j� indokot, hogy mi�rt is… - hajol nyakamhoz, de nem csin�l ott semmi k�l�n�set. Az a szerencs�je…  

- Csak!

- Nem nyert… - markol bele megint fenekembe, mire elfojtom hangomat, �s mellkas�t kezdem �t�getni.

- Beteg vagyok… elkapod te is.

- Hm… megint nem nyert. Er�s szervezetem van, nagyon ritk�n kapok el ak�rmit is – vigyorodik el, mire felf�jom arcomat, � meg r�h�gni kezd. – �des vagy �gy… - mondja, de ez nem hogy jobban felh�zna, ink�bb kicsit… megnyugtat, �s zavarba is hoz. – �s el is pirult�l… - ny�lna arcomhoz, de ell�k�m onnan kez�t.

- Hagyj b�k�n… - mormogom, mert ez a kijelent�se nem tetszett. H�tat ford�tok neki, �s �gy durcizok.

- Ne legy�l morcos… - simul hozz�m, mire megremegek. Basszus!

- Sz�llj ki az �gyamb�l… - motyogom.

- �rzem, hogy f�zol, majd �n felmeleg�telek… - karol �t, mire h�tra n�zek. Most komolyan gondolja?

- Nem kell…

- Az van most, amit �n mondok. �s �n azt mondom, hogy felmeleg�telek!

- De most… mi�rt viselkedsz �gy? – k�rdem, de ezzel el is fogadom, hogy itt marad.

- Mert szeretem az �n kis �csik�met… - d�rg�li mag�t hozz�m, mire felnyikkanok. Mi az isten�rt kell ezt csin�lnia?

- Mi�rt sz�vatsz folyton?
- Tal�n szopassalak? H�t ha csak ez a k�v�ns�god, rajtam ne m�ljon…

- H�lye perverz! – akadok ki. Ez m�r t�nyleg nem hi�nyzott, ut�lom, mikor ilyen!

- Tudom, hogy ezt im�dod bennem… - mondja, majd mag�hoz h�z.
- Na persze… - motyorgom, majd hamar ism�t elalszom.

K�s�bb anya kelt fel, de Reit�t m�r nem l�tom sehol. Mondja, hogy m�rj�k meg megint a l�zamat, majd mikor ez megvan, el�g cs�ny�n n�z r�m.
- J�l megf�zt�l, kisfiam – jegyzi meg, mire s�hajtok egy nagyot. – Ha holnapra nem v�ltozik, elmegy�nk a dokihoz – mondja, mire szemeim kipattannak.
- Mi? Nem! Kiz�rt! – jelentem be, mire sz�r�san n�z r�m, �n meg lejjebb cs�szom az �gyban, �s a takar�t arcom el� h�zom.
- Na, gyere – ny�jtja kez�t, mire k�rd�n n�zek r�. – Hidegf�rd� – mondja, mire megint kerek szemekkel n�zek r�.
- Anyu, nem vagyok m�r hat �ves! – m�szom ki az �gyb�l. – Megy egyed�l is – motyogom, mire megint egy sz�r�s pillant�st zsebelek be t�le.
- Aj�nlom, hogy t�nyleg hideg legyen… - erre csak morgok egy sort, majd bev�g�dom a f�rd�be, �s ahogy any�m is javasolta, hidegf�rd�z�k egyet.
 

Bassza meg, de rohadtul megfagyok mindj�rt! – sz�llok ki vacogva a k�db�l. Ha ez nem hat, akkor falnak megyek… - t�r�lk�z�m meg, �s gyorsan fel�lt�z�m pizsibe.

Mikor a szob�mba �rek, any�m ott �l az �gyamon. Ez most meg sem moccant, mi�ta elmentem, vagy visszaj�tt? – n�zek r�, majd bev�g�dom az �gyamba. Azonnal k�zelebb j�n, �s homlokomra teszi kez�t.
- Holnap bulit tartunk. Az �sszek�lt�z�s�nk alkalm�b�l – mondja, mire t�kre meglep�d�m.
- Igen? – n�zek r� �rtelmesen.
- Nem akarsz megh�vni valakit? – k�rdi kedvesen, mire megr�zom a fejem.
- Mindenki kir�ndul…
- �rtem – mondja mosolyogva. – Holnap m�g nem m�sz suliba, ok�? – erre csak b�lintok, � meg kimegy a szob�b�l.
Nehezen, de majdnem siker�l elaludnom, mikor is any�m megint �rkezik egy t�lc�val a kez�ben. Nem vagyok �hes…
- Csak egy kis levest hoztam, ezt edd meg – mondja, mire f�jtatok egyet, majd mikor el�m teszi, gyorsan neki is l�tok, �s elfogyasztom az �telt, azt�n m�ra elk�sz�n�k any�mt�l. Kedves, hogy �gy t�r�dik velem, de na…

M�snap reggel… vagyis ink�bb d�lben, �gy kelek, hogy m�r semmi bajom. T�k frissnek �rzem magam, �s k�nny�nek, a gyomrom pedig ord�t a kaj��rt. Ez j�… - pattanok ki az �gyb�l, majd megyek el zuhanyozni. Mikor ezzel megvagyok, felveszek valami egyszer� itthoni ruh�t, majd lemegyek a konyh�ba, �s vad�szok valamit a h�t�b�l. A tegnapi marad�k j� is lesz.
Mikor ezzel k�sz vagyok, �pp menn�k vissza a szob�mba, mikor any�m berobban az ajt�n. Egyb�l el is kap, hogy megn�zze, van-e l�zam, vagy nincs. De mikor � is tapasztalja, hogy a homlokom h�m�rs�klete norm�lis, megnyugszik. K�zli, hogy ma este j�n Reit�nak az egyik haverja is, �s nagyon �r�l, hogy h�rman milyen j�l ellesz�nk majd. Aha, k�pzelem… nem baj, � legal�bb ebben a hitben �l.
 

Mikor Rei hazaj�n, �ssze is futok vele, de semmit nem sz�lunk egym�shoz. A szob�mba vonulok, �s a t�k�rben kezdem n�zegetni az arcomat. Tora �t�s�nek m�r nincs meg a nyoma az arcomon… Vagyis, ha j�l megn�zem, l�tszik, de am�gy nem. M�shol viszont… a kezemen p�ld�ul m�g mindig el�gg� l�tszik. Kell ez nekem? Hogy t�nkre tegyen? Ahj… nem akarok ezen gondolkozni - megyek ki a szob�mb�l, hogy a f�rd�ben neki�llhassak a k�sz�l�d�snek, mint p�ld�ul a f�rd�s. De Reita meg�ll�t �tk�zben.

- M�r megint mit akarsz? – k�rdem, mire fenekemre cs�sztatja kez�t. - Reita, fejezd be!

- Na, meggy�gyult�l Taka-chan? – k�rdi f�lembe suttogva, mire megremegek. Mi van velem?

- Engedj el, k�rlek…

- Nem akarlak – mondja, de �n ell�k�m magamt�l.

- Musz�j mindig r�m m�sznod?

- Felt�tlen�l – kezd el perverzen vigyorogni.

- Menthetetlen vagy… - mormogom, majd ott is hagyom. A f�rd�ben gyorsan lezuhanyozok, hajat is mosok, majd fel�lt�z�m, bel�v�m a hajam, teszek sminket, �s… k�sz – n�zem meg az �sszk�pet a t�k�rben. De m�gis minek �lt�z�k �gy ki? Hisz nem lesz itt senki, akivel t�r�djek. Reita Aoival lesz, anyu Akiya-sannal… Mindegy.

Alig m�szom le az als�szintre, hogy harapjak valamit, megsz�lal a cseng�, �gy �n megyek ajt�t nyitni. Tudtam, hogy Aoi lesz, sz�val nem lep�dtem meg, hogy � �ll az ajt�ban. De ahogy az � arc�t n�zem… � igen is megijedt, vagy mi. Kerek szemekkel pislog r�m, �n meg csak od�bb �llok, hogy bej�jj�n.
- Szia – k�sz�n�k neki, mire pislog m�g p�rat, majd visszak�sz�n. – Reita fenn van a szob�j�ban – mondom, majd becsukom az ajt�t, �s megyek is s�ti�rt. Anyu istenien s�t… - ny�ln�k a s�tis t�l fel�, de ahogy el�rn�m, azonnal elt�nik el�lem. Oldalra fordulok, �s megl�tom, ahogy any�m lopja a s�timet.
- Anyu! – ny�sz�tek fel, mire angyalian mosolyog r�m.
- Sz�ln�l a fi�knak, hogy j�jjenek koccintani? – k�rdi, mire megforgatom szemeim, �s felmegyek, hogy sz�ljak nekik.

Ahogy benyitok, a sz�mat is elt�tom. Csak azt l�tom, hogy Aoi Reit�n �l, �s… ez eg�sz �rdekesen hat.

- Iz�, nem akarok zavarni �m… de anya mondta, hogy gyertek koccintani – dar�lom el egy leveg�vel, majd kifordulok a szob�b�l, hogy m�g v�letlen�l se zavarjak meg semmit.

Miut�n koccintottunk, a vacsor�nak is neki�lltunk. Nagyon finom lett, �s sokat ettem is, mert… nem tudtam ellen�llni. Ezut�n be�ltem t�v�zni, mert h�t semmi jobb dolgom nem volt. �pp ment valami film, de m�r vagy a k�zep�n�l j�rt. Az�rt �n v�gign�ztem, majd mikor v�ge lett, kikapcsoltam, �s… a konyh�ba mentem s�tizni. Mert azt im�dom!

- L�tod Aoi, �n ezt a segget nem fogom elszalasztani… - hallom meg Reita hangj�t m�g�lem, mire f�jtatok egyet, de azt�n �gy d�nt�k, hogy elengedem a f�lem mellett. De mikor r�csap a fenekemre, kiss� bed�h�d�m. Minek folyton a fenekemet csapkodni?

- Reita! – sz�lok r�, de � csak idi�t�n vigyorog r�m. Csod�s…

- Igen, Taka-chan?

- Ne h�vj �gy! – vonulok el, hogy ezt a k�t bolondot mag�ra hagyjam. Komolyan, nagyon egym�sra tal�ltak. Minek kell mindig engem szek�lni? Nincs m�s? Ahj, ez annyira ideges�t�!

Hamar �gy d�nt�k, hogy elmegyek zuhanyozni, mert m�r nincs mit tennem ma, kicsit �lmos vagyok, ideges, �s unatkozom, teh�t megyek aludni, persze csak a f�rd�s ut�n.

�pp a legszebb �lmaimban j�rok, mikor valaki r�m ugrik, �s erre riadok fel. F�jdalmasan ny�g�k egyet, de m�g id�m sincs lereag�lni, hogy mi van, kih�moz a takar�b�l, �s ajkaimra hajolva cs�kol meg.

Pr�b�lom ell�kni magamt�l, de most valami�rt nem siker�l. P�l�m al� ny�l, �s simogatni kezd, mire megenyh�l�k, �s ism�t tudatosul bennem, hogy �n k�v�nom Reit�t, csak a bunk� �nje sokszor eltasz�t. De most kussol, �s am�g ez �gy van, addig minden j�. Vissza is cs�kolok m�r neki, �s hagyom, hogy birtokolja testemet. Tudom, hogy most az j�n.

Hamar leveszi r�lam a p�l�mat, �s cs�kolgatni kezdi nyakamat, majd mellkasomat, �s egyre csak halad lejjebb. �lvezem az �rint�seit, �t is karolom nyak�t, �s apr� s�hajok hagyj�k el sz�mat Reita cselekedetei hat�s�ra. Mikor a k�ld�k�m alatt, �s az als�m felett is bebor�tott apr� puszikkal, feln�z r�m vigyorogva, �n meg azonnal k�zelebb is h�zom, hogy megcs�koljam. Mikor ez megvolt, v�gigsim�tok fels�test�n. Nem az a t�l izmos fajta, de l�tszik rajta, hogy szokott edzeni. H�tamra ford�t, �s als�n kereszt�l kezd ingerelni. Erre halkan ny�gni kezdek, � meg k�zben f�lemre harap, majd nyakamat is megsz�vja. Teljesen kir�z a hideg, ha csak hozz�m �r. Hamar leveszi r�lam az als�t, majd ut�na mag�r�l is. V�gign�zek test�n, �s bele is pirulok kicsit a l�tv�nyba, f�leg, mikor l�tom a perverz vigyort az arc�n. Az �jjeliszekr�nyemhez m�szok, �s kiveszem bel�le, ami kell. Visszafekszem el�z� helyemre, �s magunk mell� teszem a kis dobozt, majd ism�t leh�zom magamhoz, hogy hosszan megcs�koljam. Im�dom a cs�kj�t. Nem egyszer k�pzeltem el, m�g a suli el�tti id�ben, hogy ez t�rt�nik vel�nk. Hogy engem cs�kol, �s hogy esetleg… alatta ny�g�k. Azt�n elhessegettem a gondolatot Tora miatt, de most… nem �rdekel Tora.
Ahogy Reita hozz�m simul, alul �ssze�r�nk, �s erre �rdekes ny�g�st hallatok, ami l�tsz�lag tetszik neki. Elhajol t�lem, �s bekeni ujjait, majd vigyorogva hajol vissza, �s nyitja sz�t l�baimat. Tudom, hogy r�szeg, �s val�sz�n�leg nem sokra fog eml�kezni. De ez tal�n nem is baj. A t�g�t�ssal hamar megvan, nem v�r sokat, hamar bekeni mag�t is, �s bel�m hatol. El�sz�r eg�szen lassan kezd mozogni, �n meg �tkarolom nyak�t. De ahogy eltelik egy kis id�, gyors�tani kezd, �s nagyokat is l�k, mire �n m�r nem tudom tartani a hangom, �s szinte sikoltok alatta. Mikor m�r k�zel vagyok a kiel�g�l�shez, kez�t k�r�m kulcsolja, �s seg�t rajtam. Hamarosan � is �tl�pi hat�rait, �s r�m d�lve piheg egy kicsit, majd kics�szik bel�lem, de ugyan�gy visszafekszik r�m. Egy ideig pr�b�lom lefejteni magamr�l, de v�g�l is… amikor az arc�ra n�zek, olyan aranyosnak tal�lom, hogy ink�bb hagyom. Majd reggel elmegyek f�rdeni. Csak… kicsit neh�z a l�gz�s, hogy �gy rajtam fekszik. A haja a sz�mban, � maga a l�baim k�zt… de legal�bb nincs m�r bennem. A haj�t kis�pr�m arcom el�l, majd �tkarolva �t, elalszom lassan.

Reggel arra kelek, hogy valaki mocorog rajtam. Kinyitom szemeim, �s Reit�t pillantom meg, de m�g alszik. Ugyanis szemei csukva vannak, �s egyenletesen szuszog most rajtam. A baj csak ott van, hogy ism�t megmoccan, gondolom, helyezkedne �lm�ban, de �gy… �ssze�r�nk ott alul. Halkan felny�g�k, mire szemeit kinyitja.
- Mi a…? – n�z fel r�m hirtelen, majd kerek szemekkel pislog kett�t. Felemeli a takar�t, ben�z al�, majd ism�t r�m n�z. Telibe v�r�s�dik arcom, � meg elkezd vigyorogni. Mindent l�tott ott alul…? Apr�t mozd�t cs�p�j�n, mire elfojtok egy ny�g�st, �s sz�r�san n�zek r�.
- M�ssz le r�lam! – ny�g�m ki, mire csak m�g jobban elvigyorodik.
- Mondd csak, Taka-chan… h�nyszor csin�ltuk? �s… milyen p�zban? – vigyorog r�m tov�bbra is, el�g k�zel az arcomhoz.
- Sz�llj le r�lam!
- Nem! El�bb v�laszolj! – n�z r�m sz�r�san, mire f�jtatni kezdek.
- Minek itt�l annyit? Tal�n eml�kezn�l is valamire – morgom.
- Majd legk�zelebb vigy�zok a pi�val – vigyorodik el perverzen, mire fejbe csapom.
- Nem lesz legk�zelebb! – jelentem ki nagy komolyan.
- Persze… na �s… milyen volt? Mondd m�r el!
- Mekkora h�lye vagy – morgom, majd legurgatom magamr�l, �s a takar�t magamra h�zva �l�k fel az �gyban.

�pp keln�k fel, mikor kezemn�l fogva visszar�nt, �s a szemeimbe n�z. M�r megint az az ut�latos �nje… nem szeretem, mikor ilyen paraszt m�don viselkedik. L�b�t l�baim k�z� nyomja, mire felny�g�k, �s m�rgesen n�zek r�.

- Mi�rt vagy ilyen? – k�rdem lehangoltan. Ha egy kicsit is kedvesebb lenne, �s egy kicsit visszavenne ebb�l az idi�ta viselked�sb�l… annyira j� lenne.
- Milyen? – k�rdi, mire a m�sik ir�nyba n�zek.
- Ilyen bunk� – motyogom, mire leszedi r�lam a takar�t. Azonnal ny�ln�k s ut�na, de kezeim lefogja, �s nagyokat pislog r�m. – Engedj el! – morgom, de nem enged, csak v�gign�z rajtam.
- Tora b�ntott? – k�rdi megd�bbenve, mire kir�ntom kezem �v�b�l.
- T�r�dj a magad dolg�val! – morgom, �s az als�mat gyorsan megkeresem, �s a f�rd�be veszem utamat. – Mire vissza�rek, ne legy�l itt! – mondom m�g neki d�h�sen az ajt�ban, majd egy k�nt�st el�hal�szva a szekr�nyb�l, a f�rd�be megyek. Sz�pen berontok, azzal nem sz�molva, hogy valaki volt bent. Ahogy bel�pek, Aoit majdnem fel is l�k�m. Nagyokat pislog r�m, �n meg �ssz�bb h�zom magamon a k�nt�st, hogy ne n�zzen meg annyira.
- Bocs – morgom, mire csak megr�zza fej�t, �s kimegy. Nem, nem volt puc�r, vagy ilyesmi, teljesen fel volt �lt�zve, sz�val nem nyitottam r� rossz pillanatban.
M�g a zuhany alatt �ztatom magam, gondolkozni kezdek. Reita l�tta, hogy van rajtam folt… amit Tora hagyott rajtam, �s egyb�l r� gondolt. Kital�lta. De hogyan? Honnan veszi, hogy Tora b�ntana engem? Ez olyan furcsa…

�n meg… lefek�dtem vele. Pedig egy �nel�g�lt bunk� – s�hajtok egy nagyot. De nekem ez az �nel�g�lt bunk� tetszik. Mi�rt pont �? Olyan h�lye vagyok… - hajtom a fejem a csemp�nek. M�r m�sodszor hagytam neki olyat, amit nem kellett volna. A m�ltkor is kaptam �rte. Meg�rdemlem, hogy Tora haragudjon r�m. Csak az a baj, hogy ha � m�rges, akkor durva. �n pedig nem akarom, hogy durva legyen velem.

Mikor a szob�mba megyek, Reita m�r nincs ott. Szerencs�je. Az �gyon viszont �j huzat van, �s sz�pen �ssze is van rakva. Nagyokat pislogok a l�tv�nyra, de azt�n csak v�llat vonok, �s fel�lt�z�m valami itthoniba. Ma �gysem ment�nk volna suliba. Vajon Aoi m�g itt van? – fordul meg fejemben a k�rd�s, majd a hasam korg�sa k�szet, hogy lemenjek a konyh�ba. �s… a k�t j�madarat meg is tal�lom ott. Nem foglalkozva vel�k, a h�t�h�z l�pek, �s mikor megpillantom a s�ti hegyeket, szemeim megcsillannak. Egyet meg is eszek hamar, majd keresek egy kis t�ny�rt, �s ilyen finoms�ggal kezdem a napot.
- Taka-chan, nem f�lsz, hogy elh�zol? – k�rdi Reita, majd hirtelen �tkarolja derekam, �gy felegyenesedem a h�t�t�l. M�g az a szerencse, hogy ijedtemben a t�ny�r nem esett ki a kezemb�l.
- Nem f�lek! – morgom, majd lefejtem magamr�l a kezeit.
- Na, most mi�rt vagy ilyen morcos? – k�rdi g�gy�gve, mire legsz�vesebben agyon csapn�m. – Hisz az este, ami t�rt�nt… - Erre azonnal szembe fordulok fele, �s sz�ja el� teszem a kezem.
- Kussolj! – morgom, mire nagy szemeket mereszt. Rem�lem, m�r elk�rt�lte az eg�sz v�rosban.
- Most mi van? – k�rdi, miut�n elengedtem.
- Az, hogy Tora kiny�r ez�rt – d�nny�g�m. – Nem k�ne, hogy megtudja – motyogom, majd m�g veszek p�r s�tit, �s a nappaliba menve, a t�v� el�tt elfogyasztom.

A nap t�bbi r�sze unalmasan telik, de �n ink�bb azt mondom, hogy nyugis. Reita nem zaklat, mi�ta Aoi hazament, csak a szob�j�ban gubbaszt, �n meg eszem, iszom, t�v�zem, �s k�b� ennyi. Im�dom any�m f�ztj�t, �s most �ssze vagyok zavarva, kicsit b�ntudatom van, �s… kell az �dess�g.
M�snap reggel hamar elk�sz�l�k a suliba, �s egyed�l megyek. Nem tudom, lesz-e alkalom, hogy Reit�val menjek, de �n… mindig el�bb indulok el. Ahogy az oszt�lyba �rek, megpillantom Rukit. Die is elvolt a kir�ndul�sra, �s Ruki is… Aoi viszont itthon volt. Vajon t�rt�nt valami? – megyek oda hozz�, �s le is �l�k mell�.
- Szia, volt valami k�l�n�s a kir�ndul�son? – k�rdem azonnal, mire apr�t b�lint. K�rd�n n�zek r�, mire a padot kezdi b�mulni, �s kis alakzatokat rajzol r�.
- �n… hi�nyzott Aoi – motyogja, mire meglep�d�m. Most akkor Aoi kell neki? �– De… j�l esett, hogy ott van Die. A gondolataimat elterelte Aoir�l, egy�tt is aludtunk, �s nem nyomult, pedig azt hittem, fog. �s… olyan kedvesen simogatott, �s cs�kolt. Saga, �n nem tudom, mit tegyek! – ny�sz�t fel, kiss� hangosan, mire elcsit�tom, mert az eg�sz oszt�ly minket b�mul.
- Chibi, nem gondolod, hogy d�ntened k�ne? – erre b�lint egy apr�t. – Pr�b�ld meg vele. Vagy adj es�lyt Aoinak. Neked kell d�ntened – s�hajtom, majd felkelek. – Ki kell mennem, r�gy�jtani – mondom, majd kimegyek az oszt�lyb�l.
Alig l�pek ki az ajt�n, de meg is pillantom Aoit �s Reit�t. P�r pillanaton bel�l csatlakozik hozz�juk a m�sik k�t haverjuk, �s valamir�l csever�szni kezdenek. �n lev�g�dom a l�pcs�re, �s r�gy�jtok. Hamarosan meghallom a kis chibi hangj�t, mire h�tran�zek. Aoi el�tt �lldog�l, �s nagyban mes�li, hogy hi�nyzott neki, �s hogy j� lenne, ha elmenn�nek valahova ketten. Na ez vicces… most akkor Aoi kell neki? Komolyan, �rti valaki ezt a k�lyk�t? Mert �n nagyon nem… - fordulok vissza norm�l helyzetembe, majd csak b�mulom a betont el�ttem.
- Sagacchi – �l le mell�m hirtelen Die, mire nagy szemeket meresztek r�.
- Ki? – k�rdem, �s oldalra biccentem a fejem. Minek h�vott?
- Te… Tora? – k�rdi, mire megvonom a v�llam. �s mi van Rukival? �t �szre sem vette? – fordulok meg, de azt veszem �szre, hogy Aoi, �s a picike elt�nt.
- Most megyek… - mondom, mert �pp becsengettek. Elnyomom a cigimet, m�r ami maradt bel�le, �s az oszt�lyba megyek. Amit furcs�llok, hogy Ruki k�sve �r be. K�rd�n n�zek r�, de csak leint. M�r el sem mondja, mi van… sz�val �gy �llunk…
 

�ra ut�n r� is k�rdezek, hogy mi volt, hogy k�sve �rkezett, mire pr�b�l terelni, meg olyanokat mond, hogy semmi k�l�n�s, csak a mosd�ban volt. Na persze, �n sem vagyok �m h�lye annyira…
- L�ttalak Aoival – ny�g�m ki, mire nagy szemekkel n�z r�m.
- Nem is! – mondja nagy komolyan, mire felvonom egyik szem�ld�k�m.
- De is… vele t�nt�l el valahova.
- Csak… besz�lgett�nk – motyogja.
- Aha… te, Ruki… volt m�r bar�tod ezel�tt? – k�rdem, mire a m�sik ir�nyba n�z.
- A-a… - erre m�r semmit nem sz�lok. V�g�l is… meg�rtem �n, hogy neh�z a v�laszt�s. Die egy men� gyerek a suliban, Aoi is el�g n�pszer�, �s mind a kett� j� k�p�… de Aoit �gy nem ismerem, Die meg… nem olyan t�pusnak ismerem, akinek hossz�t�vra k�ne valaki. De �n nem kavarok be, hisz nem ismerem az �rz�seit Rukival szemben.

Suli ut�n v�gre tal�lkozom Tor�val. Nem tudom, hol volt eg�sz nap. Most l�tom ma el�sz�r.
- Hazak�s�rlek… - mondja, mire elkezden�k ellenkezni, de a cs�kj�val bel�m folytja a sz�t. – Merre is laksz? – k�rdi, mire nagyot s�hajtok. Rem�lem, Reita elmegy valahova iszogatni a haverjaival…

Elmondom neki a c�met, majd induln�k is el, de karon ragad, �s a parkol� fele h�z.

- Motorral j�ttem – mondja.
- Ja… nem tudtam – motyogom, majd ut�na megyek. Gyorsan megy, mint mindig… nem tudom, hova siet. A h�z el�tt meg�ll, majd beljebb invit�lom. A konyh�ba megy�nk el�sz�r, ahol megk�n�lom innival�val, �s kaj�val. Nincs itthon senki, mert az ajt� z�rva volt. �pp iszogatjuk a narancslev�nket, meg arr�l besz�l�nk, hogy milyen nagy a h�z, mikor meghallom az ajt�t nyit�dni. Azonnal arra fel� n�zek, �s meg is pillantom hamarosan Reit�t. Tor�ra pillantok, aki meglepve b�mul a j�vev�nyre.
- Ez meg… mit keres itt? – k�rdi, majd Reita bes�t�l a konyh�ba, �s ekkor veszi csak �szre, hogy nem egyed�l vagyok. – Azt mondtad, nem ismerem! – morogja, mire eln�zek m�sfele. Most t�k j�… mit csin�ljak? Persze, hogy nem akartam elmondani neki, hogy Reita a b�ty�m… ez olyan nagy gond? Tudtam, hogy ideges lesz…

S�g� 2 hozz�sz�l�s

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s

1

2011.09.24. 00:07 ChibiRuki Szijaaa~ :D Siker�lt elolvasnom ezt is :D De �gy a v�g�re m�gjobban lef�radtam >< Mindegy is :D Nahde :D Saga azt se tudja, hogy mit csin�ljon :3 �n tudn�m, hogy mit k�ne csin�lnia :D Szak�tania Tor�val >< Ruki meg milyen m�r, hogy nem tudja, hogy ki k� neki >< Matsunaga :3 H� na >< Am�gymeg, szerintem j�l tette, hogy Aoinak is adott egy es�lyt.. �s rem�lem, hogy nem fog Aoi �s Die k�z�tt v�ndorolni >< Maradjon csak Aoival :3 Reita meg kajak nem eml�kszik semmire arr�l, hogy lefek�dtek? :D Tiszta b�nat xD Am�gy nem :D De csak tettette a h�ly�t, vagy kajak nem v�gja, hogy mi volt? :D Tora meg hagyja m�r b�k�n Sag�t >< Nem fog mindent elint�zni egy bocs�natk�r�ssel... m�g kett�vel sem. Nem tudom, hogy mit gondol... de semmilyen joga nem lenne r�, hogy meg�sse a p�rj�t. Reit�val jobban j�rna Saga, m�gha bunk� is. Tora nagyon kiakadt a v�g�n >< K�v�ncsi vagyok, hogy Reita mennyire, meg hogy mi lesz majd itt :3 K�sz�n�m, hogy olvashattam ^^ K�v�ncsian v�rom a folytat�st ^^ :) Puszii~ :)) V�lasz: Sziaaa *-* Ennek �r�l�k Hibi :3 Saga most k�ts�gek k�zt verg�dik :( XD Az lenne a legjobb l�p�s, de majd... kider�l, mit tesz saga :3 xd Reita meg nem eml�kszik... xD max foszl�nyokra, de h�t azt betudhatja �lomnak is ak�r>< xD Ruki... cuki xD � sem tudja kit is akar *o* De majd tudni fogja �m :P *szurkol Reit�nak* Tora nagyon fasz ebben... khm xD K�szi a kritik�t *-*

2011.09.23. 18:45 mycachiii ��� hello (: Nagyon j� lett ez a fejezet is - ism�t. Saga annyira aranyos, hogy �ssze van zavarodva. Igaz, nekem Tora a kedvencem, pedig Saga fan vagyok. Ruki is annyira �des, hogy nem tudja, kit v�lasszon, pedig antirRuki fan vagyok. A t�rt�net pont j� r�szn�l �rt eddig v�get. K�v�ncsian v�rom a folytat�st, hogy Reita �s Tora mit csin�lnak majd... van egy olyan �rz�sem, hogy �sszeverik egym�st *rem�nykedik, mert szereti az agressz�v dolgokat* V�lasz: Sziaa! Ennek �r�l�nk *-* El�g neh�z a helyzete... xd H�t Tora... �rdekes :D antirukiiii?T_T ejj>< Neeeem, jelen esetben nem lesz buny� xD de ami k�sik, az nem m�lik.... :P